Szexualitás (OS)

 - Ilyennek képzelted, Markie?

Jackson ujjai egy pillanatra abbahagyták a lágy táncot gerincem finom vonalán, mire én lassan, komótosan felé fordítottam addig pőre mellkasán pihenő fejemet. Az enyémhez hasonlóan szőke, nedves tincsei csapzottan tapadtak izzadtságtól gyöngyöző homlokára; egy pillanatra még a bűntudat is feléledt bennem, amiért nem voltam képes élvezetemet visszafogni, és úgy meggyötörtem a puha fürtöket. Kipirult arccal, félig lehunyt pillákkal figyelte, ahogy én továbbra is rajta feküdve, alkarjaimmal két oldalán megtámaszkodva kicsit feljebb tornázom magam. Bár való igaz, hogy kettőnk közül én voltam a centikkel magasabb, nem tűnt abszurdnak vagy kellemetlennek a helyzet. Már az elején elfogadtam, hogy nem én leszek az, aki dominálni fog, és ez így is tűnt helyénvalónak.

Szótlanul néztem arcát. Kíváncsi voltam, vajon rólam is így süt a kielégültség? A jól ismert vonásokban volt valami ismeretlen, valami vad és szokatlan, amit nem tudtam hová rakni, mégis, megmagyarázhatatlan késztetést éreztem arra, hogy megfejtsem. Már nem volt bennem a korábbi kisfiús félelmem, merészen és kihívóan bámultam a lassan örvénylő, sötéten csillogó szemekbe. Nem szegtem le zavartan a tekintetem és nem menekültem el, mint ahogy korábban annyiszor megtettem. Nem volt tovább mit szégyellnem előtte, logikátlan lett volna, tekintve, hogy már mindent látott belőlem.

Úgy éreztem, egy egész új világot teremtettünk. Egy világot, melyet csak mi ketten uralunk, és elég mocskos ahhoz, hogy együtt élhessünk benne. Ahol a közöttünk érezhetően feszülő szexualitástól megrészegülve, semmi mással nem törődve fonódhatunk össze és szeretkezhetünk, míg a csillagok szikrákat nem kezdenek el hányni és testünk annyira fel nem hevül, hogy kénytelenek leszünk becsípve a lágyan hullámzó, hideg tenger habjai közé ugrani.

Izmos karjával maga mellé kapott, majd egy hanyag mozdulattal ránk terítette a fehér anyagon sárgásnak ható foltokkal tarkított, puha takarót. Elmosolyodtam, mert tudtam, hogy ezt a srácok miatt tette, ha esetleg ránk nyitnának. Irigyeltem, amiért ilyen józan gondolatokat produkál, ha már nekem nem megy. Persze, egyértelmű volt, hogy a hangokból mindenki levágta, mit művelünk idebenn, de azért mégis, legalább minimálisan vigyázni kell a többiek lelki épségére. Nemrég féltem ugyan, hogy szex után ugye, már nem lesz egy magasabb lépcsőfok, nem lesz új kihívás felfedezetlen területekkel, és emiatt unalmassá válik a kapcsolatunk, de nem. Most, hogy a kezdet rejtelmeit megfejtettem, újfajta kíváncsiság mohó lángja lobbant fel bennem, és úgy tűnt, ha nem cselekszem, talán akaratlanul is felégeti egész bensőm.

Már a kezdetektől fogva különbözőek voltunk. A rózsamező közepéről millió közül választhattunk volna, mégis, nekünk az elérhetetlen, a messzi kellett. Akkor is harcoltunk érte, amikor annak hosszú tüskéi a legkülönfélébb módon kínozták meg testünket és akkor is, amikor a többi növény indái a bokánkra fonódva erőszakkal megpróbáltak másfelé terelni. De nem adtuk fel. Ahogy egyre közelebb kerültünk hozzá, és a túloldalról már láttuk egymás közeledő alakját, az ellentétes energiáinkból virágzó virág egyre szebbé és nagyobbá nőtte ki magát. Aztán a hosszas hajszolás után egyszerre értünk oda és szintén egyszerre, boldogan és szerelmesen, összefonódó ujjakkal szakítottuk le az egyre csak erősödő rózsát, majd mosolyogva tűztük ki a közös, új világunk álmainkból szőtt kapujára.

Bal lábammal a combjai közé furakodtam és kíváncsian összedörgöltem ágyékunkat. Gátlástalanul figyeltem minden egyes mozzanatát; igyekeztem kihasználni az intim, bizalmas és kiszolgáltatott helyzetünket. A halk nyögésen felbátorodva megint megismételtem a mozdulatot, mire Jackson türelmetlenül felmorranva, fenekembe markolva jelezte, hogy neki ennyi bőven elég volt a játszadozásból. De nekem nem. Hiába próbált meg maga alá gyűrni, kivételesen nem engedtem akaratának. Ajkaira hajoltam és lágy csókot kezdeményeztem, ami sajnos a kelleténél kicsit talán hamarabb lépte át azt a bizonyos határt. Hiába faltam finoman, mindenféle túlzott szexualitást mellőzve puha, húsos párnáit, férfiassága már láthatóan – és érezhetően – ágaskodva adta tudtomra, hogy jobb nem túl sokáig húznom a dolgot.

A fájdalom eltörpült mellette és valósággal élveztem még azt is, ahogy akaratlanul is, de könnyeket csalt az arcomra. Jól esett, mert tudtam, hogy hamarosan, tőle szokatlan gyengédséggel le fogja őket onnan törölni. Tudtam, hogy szöges ellentétéi vagyunk egymásnak, de mégis volt valami, amiben szerepet cseréltünk; míg ő gyengéd és türelmes lett, én vaddá és önzővé nőttem ki magam.

Versenyt futottunk az idővel és saját magunkkal, a térben egybeolvadtunk, egészen elmosódtunk, mígnem körvonalak nélkül, egy felismerhetetlenségig torzult pacaként elértük a beteljesülést. Aztán a gyors, meteorszerű lényünk atomrobbanást imitálva csapódott be a földbe, bemocskolva, megijesztve és uralma alá hajtva a korábbi virágmezőt. Mert az előtt, amit mi csináltunk, a kismillió másik lehetőség térdre kényszerült és fejet hajtott, ha nem is mástól, de a rájuk gyakorolt nyomástól mindenképp.

Még a legapróbb, felhevült porcikánk is érintésért könyörögve feszült egymásnak, alhasunktól kezdve teljesen összepréselődött testünk pedig lágy, ellentétes irányú ringásba kezdett. Karjaimból hamar elszállt az erő, így újból széles mellkasán kötöttem ki. Fel sem tűnt, hogy már nem én irányítok, egyszerűen hagytam magam sodródni az árral. Ahogy megéreztem, hogy közben az én tagom is kezd újból életre kelni, a különös, alig tíz perce száműzött, groteszk, álomszerű gondolatok is lassacskán feléledtek agyamban. Nem észleltem, mikor nyíltak szét ajkaim és engedtem bebocsájtást ficánkoló nyelvének, csak akkor, mikor már kénytelenek voltunk elválni egymástól. Nyálunk összetapadt és vékonyka, áttetsző csíkot képzett közöttünk, és egészen addig ott is maradt, míg én az egyik hangos nyögésem közepette véletlenül el nem tüntettem. Nem láttam, ahogy Jackson leemelte jobbját derekamról, így meglepett, mikor ujjai rövidke, ügyetlen tapogatózás után megtalálták férfiasságom és hirtelen rámarkoltak. A forró, lüktető részem még nem volt felkészülve sem a kínzásra, sem a hirtelen jött, sokkal intenzívebb érzésre. Kétségbeesetten, kocsonyaként kapaszkodtam a széles vállakba, remegő végtagokkal, készségesen simulva puha tenyerébe.

Egyre jobban elnyelt minket, belülről, egy apró pontból kiindulva marta szét testünket, óvatosan, cseppenként kifolyatva vérünket, néha édesen, néha lágyan marcangolva bőrünket, finoman kettétörve erős csontjainkat. Furcsa, a belőlünk maradt fehér por már nem különbözött sem külsőségekben, sem belső tulajdonságokban; teljesen egyforma, ösztöni szikrák lettünk, olyan, amit nem skatulyázhat be senki és amire nem aggathatnak mások buta címszavakat. Ugyanolyan, semmitmondó, mégis valahol számunkra piszkos ígéretekkel teli, pehelykönnyű szemcsékké váltunk, amik egyre csak erősödve töltötték ki alaktalan lényünket, hogy aztán az új világot, melyet birtoklunk, szanaszét, de egyként, darabokban, de mindenütt uralhassák.

Felnevettem. Mostmár pontosan emlékeztem, mit éreztem az aktusunk közben. Tisztán láttam magam előtt a lehetetlen, kusza gondolatokból alkotott képeket és a különös, ésszerűtlen, valahol mégis értelmes képzeteket. Tudtam, hogy érzelmeimet talán soha nem leszek képes pontosan szavakba önteni, így ahelyett, hogy elmeséltem volna, milyen nagy különbség van a korábban elképzelt testi kontaktus, és a valós, vele megélt, érzelmektől terhes szex között, úgy döntöttem, spórolok az idővel. Úgy éreztem, ilyen helyzetben nem bűn hazudni, végül is, azt a fél órát, amit a magyarázkodással töltenék, valami mindkettőnk számára sokkal jobbra szeretném szentelni...

- Igen, pontosan ilyennek - hajoltam ismét meggyötört párnáira, és hagytam, hogy a rengetegszer körülírt, a legkülönfélébb módokon megfogalmazott szexualitás újra megtöltse a szobát.

[Rövid magyarázat mert miértne: Mark a kielégültségtől kábultan próbálta felidézni, milyen is volt az aktusa Jacksonnal, hogy megválaszolhassa párja kérdését. Természetesen korábban, míg nem volt ilyesmiben része, egyáltalán nem ilyennek képzelte. A dőlt betűvel írt, kusza kis részletek leginkább a fejében játszódó gondolatokból és a burkolt érzelmek összegzéséből állnak, meg persze hetven százalékban naaaaaaaagyon burkoltan megfogalmazva magából a szexből.

Bocsánat az újabb zavaros szösszenetért >< Az ötletadó Taemin Sexuality című száma. Hát, a téma nem áll valami közel hozzám, és nem véletlenül nem lehetett eddig tőlem ilyesmit olvasni, de na. Csalódást remélem.azért nem okoztam:P]